Kezdődik a szezon

Várom az első esküvőt, az idénynyitót. Persze mindegyiket, ugyanúgy, hasonló izgalommal.
Imádom a helyszín bejárásokat, a beszélgetéseket, amikor nem csak az esküvő részleteiről ejtünk szót, hanem csak úgy, sztorizunk.

Sok ajánlatkérés érkezett, amiből tudom, hogy jó úton haladunk, külön jól eső érzés az, amikor az információban benne van, hogy „3 éve találkoztunk egy esküvőn, szabad esetleg a dátum?”

Azt hiszem nem sok ceremóniamester van, vagy van?, aki levélben, telefonon nem ad árajánlatot. Mindenképpen ismerjék meg az egyik fontos szolgáltatót személyesen, aki velük lesz az esküvőjük napján és hónapokkal előtte is. Egy fontos dolog kimarad:

a ceremóniamester nem tetőfedő/ács/karbantartó aki, ha esetleg nem szimpatikus, attól még megcsinálja a munkát, a megrendelő részére és ott csakis az ár számít, mert ott van egy-két órát, elmegy, nem találkoznak többé.

Nekem is fontos, már az első találkozó alkalmával, hogy a velem szemben ülő pár szimpatikus-e nekem. Ugye milyen furcsa, hogy a ceremóniamester is dönthet úgy, hogy mást választ?

Érdekes az is, amikor az esküvőkön, a vacsoránál – szolgáltatói körben – szóba jön az, hogy kinek mennyi esküvője van a szezonra vagy már a következő évre. Ilyenkor jönnek az elismerő, irigykedő pillantások, hümmögések. Mennyiség a lényeg vagy a minőség? Teljesen mindegy, hogy 10-20 vagy 30 esküvőn vehet rész bárki, ha nem teljesít 100%-ot.

Ha csak egy esküvőn vehetnék részt ebben a szezonban, de ha előtte megvolt a bizalom felém, utána pedig megköszönték a munkámat, boldogan és nyugodtan feküdnék le aludni.

Az esküvő napján nem 10 mondat hagyja el a számat, második házigazdaként veszek részt rajta. Abban nincsen kihívás, hogy annyit mond a ceremóniamester, hogy jön a nyitótánc és jöjjön mindenki a táncparkettre. Senki nem fog felállni, mert olyan kötelezően/utasítóan hat. Ilyenkor azt szoktam javasolni, ha ilyen típusú személyt keresnek akkor, nem én vagyok a megfelelő személy a részükre. Erre tökéletesen alkalmas egy barát aki elmond tényleg három mondatot az esküvőn, és nincs igény másra. Attól lehet, hogy jó lesz az esküvő, de azt vallom, hogy lehetne még jobb.

Nem én lettem a szakma által javasolt/megszavazott év ceremóniamestere 2012-ben – most egy könnyet azért elmorzsoltam és megnézem az Elfújta a szél című filmet – de a minap találkoztam egy kedves párral, akiknek 2006. május 27-én voltam az esküvőjén, mint ceremóniamester. Mintha tegnap lett volna, nagyon jó érzés volt, hogy találkoztunk. Nagyon nagy átéléssel és örömmel beszéltek az esküvőről és a munkámról is.

Kaptam újra egy képzeletbeli díjat. Köszönöm!

Kedves Menyasszonyok/Vőlegények és persze a szakmában dolgozó kollégák!
Hamarosan találkozunk, addig is, ölel Titeket:

Balázs